Az interneten elérhető a valaha élt egyik leghíresebb, legismertebb természettudós, Charles Darwin teljes életműve: könyvei, naplói, levelei, rajzai digitális formában. Számokban kifejezve 99 000 oldal kereshető szöveg és 313 000 kép.
Czigány Ákos az általa kiválasztott Darwin-köteteknek kizárólag az üres oldalait töltötte le, majd kinyomtatta minden utólagos beavatkozás vagy manipuláció nélkül. Az alapelv az volt, hogy egy képen egy adott könyv összes üres oldala szerepeljen. Az üres oldalak száma könyvenként és képenként lehet 4, de akár 160 is. A kép címét végül azon Darwin-kötetek teljes címei adják, amiből az üres oldalak ki lettek emelve.
A digitalizált üres oldalakról: minden archiválási célú digitalizálás követelménye, hogy adott dokumentum minden egyes oldalát, a képes oldalakat védő celofánokat, hártyapapírokat, sőt a kötést is digitalizálni kell. Érdektelen, hogy az adott oldalon található-e információ vagy sem, a cél az adott könyv/tárgy minden részletre kiterjedő, teljes archiválása és megőrzése. Adott könyvre, kötetre nézve a digitalizálás szigora, következetessége akár egészen abszurd következményekkel is járhat, mivel 30 szöveges oldalra eshet akár 60 üres oldal is, például kézírásos naplók esetében, ha az alkotó valamiért nem folytatta a füzetet.
A digitalizálás e módszere bizonyos értelemben gépies, kikapcsolja, kiiktatja az (emberi) értékelő elemet, a döntési helyzeteket, azt, hogy valakinek a szkennelő gép mellett folyamatosan értékelnie és döntenie kelljen, mi digitalizálandó/mi információ és mi nem/az. A gépiesség így a végletes maximalizmus, az archivátori szigor és a racionalitás keverékéből adódik.
A sorozat alkotói hátteréről itt ír Czigány Ákos: Darwin online.
A kiállításon a sorozatból 13 kép jelent meg, oly módon, hogy a képek mellett csak egy írott szám szerepelt a falakon – nem pedig a szokványos képaláírások kis táblácskákon. A számok alapján egy, a galériában elérhető, a kiállításhoz járó nyomtatványon lehetett beazonosítani a művek címeit, méretét, árát stb.
Czigány Ákos sorozata konceptualista gyökerű, az alkotó már meglévő, mások által alkotott/készített képeket sajátít ki (vö.: appropriation art: magyarul, angolul), és mutat fel saját alkotásként egy koncepció, elgondolás alapján. Munkáját, a kisajátítás gesztusát többféle szintű dekontextualizálásként értelmezhetjük. A képek, amiket felhasznál, nem műalkotások, nem is fotográfiák, hanem puszta „melléktermékek”, nem hordoznak szokványos értelemben semmilyen információt (nem szokványos értelemben persze információhordozók: a lapokon könyvtári pecsétek, bejegyzések, használat nyomai, elszíneződések, szkennelési hibák, sérülések, „betegségek”: gombásodás stb. láthatók). Képeknek voltaképp technikai értelemben tekinthetjük őket, mivel JPEG formában, és nem mondjuk pdf-ben szerepelnek, illetve tölthetők le az oldalról.
A képeket eredeti kontextusukból saját művészi gyakorlatának, koncepciójának kontextusába emeli/helyezi át az alkotó, azaz megváltoztatja értelmezési környezetüket, és saját értelmezési környezetében újraértelmezi őket, illetve művészi gyakorlatával lehetséges értelmeket kínál fel.
A könyvek, de inkább az üres oldalak kiválasztásának szempontjai, úgy tűnik, esztétikaiak. Valószínűleg az üres oldalak esztétika kvalitásai: szín, textúra, könyvtári, használói nyomok, szkennelési tökéletlenségek, átütő metszetek árnyékai stb., miatt esett erre vagy arra a könyvre, üres oldalra az alkotó választása.
Az elkészült/összeállított képek a kiválasztás szempontjai által meghatározva, de installálásukban is minimalista jellegűek, legtöbbször igen kevés színnel élnek, visszafogottak, alig emelkednek, tűnnek ki/fel a fehér falfelületeken. Jellemző, amit korábban említettem, hogy képadatok helyett csak falra írt számok hordoznak „információt” a kép/képek tereiben. Az információt utólag, a nyomtatványból adjuk/adhatjuk hozzá a képekhez. Így a képek elsősorban mint esztétikai, érzéki tárgyak, felületek fogadhatók be, az alkotói szándék az installálás mikéntjével a kontemplációra, a képnek mint érzéki tárgynak a befogadására hív fel. Az utólag megszerzett információ természetesen módosítja, mélyíti a képek értését, és a koncepcióra irányítja a figyelmet. A befogadást tehát jellemzi, jellemezheti (amennyiben a néző elolvassa a járulékos szövegeket) egyfajta kettős mozgás, kettős befogadás, nyitottság.
A megvalósult mű, mint majd minden konceptuális gyökerű, indíttatású fotográfiai alkotás, magára a fotográfiára, mint médiumra, annak lényegére, a fotóművészet definíciójának kérdésességére, lehetetlenségére is rámutat. Hogyan lehet fotóművészet szkennelt könyvoldalakból? Kell-e technikai apparátus egyáltalán fotóművészet létrehozásához? Milyen tehetség, eredetiség, ügyesség kell a (fotó)művészethez? Mi a (fotó)művészet?
A sorozat felkínál olyan értelmezési lehetőségeket is, amelyek egy a tudományt illető mély irónia és szkepszis irányába mutatnak. A munka voltaképp egy a tudománytörténetben és a tömegmédiában is igen nagy jelentőséggel bíró, híres, ikonikus tudós/név munkássága, munkái előtt tiszteleg, hiszen Darwin műveiből közöl részleteket, pontosan megnevezve minden művet. A műveket magukat nem módosítja, manipulálja, csak felmutatja.
Ám a híres, tudománytörténeti jelentőségű műveket (és itt általánosíthatunk: magát a tudományt) kizárólag üres oldalak reprezentálják. Darwint és művét, azaz az információt, ami a könyvoldalakon szerepel, itt az üresség, a semmi reprezentálja, azaz inkább idézőjelbe teszi, fefüggeszti. Mintha az lenne a fontos, ami nem szerepel ezekben a művekben. Amit a tudomány nem tud leírni/értelmezni.
De értelmezhetjük radikálisabb gesztusként is a sorozatot, ekképp az alkotó Darwin műveit egyszerűen kitöröli, kiradírozza, meghagyva belőlük az üres lapokat, az ürességet, az információ visszfényét, mint legfontosabbat, leglényegesebbet.
Az üresség, a semmi, a törlés pedig helyet ad, biztosít, tisztást nyit valami más számára, ami lehet pl. a kontempláció, elmélyülés, meditáció. Az ürességnek fontos szerepe van a nyugati kereszténység misztikus áramlataiban, de a kínai csan-, és a japán zen buddhizmusban is, ezek bevonása az elemzésbe azonban messzire vezetne (– miképp az alkotó önmegnyilatkozásában említett kreacionizmus-evolucionizmus vita, a diskurzus kontextualizálása is.)
Nem lényegtelen, hogy Czigány Ákos egy másik sorozata is az üresség köré szerveződik, ez az Egek (hommage a`Hiroshi Sugimoto) című munkája. Elemzés tárgyát képezhetné pl. Sugimoto hatása Czigány Ákos munkásságára, hiszen nagyon sok találkozási pont, hívószó köti, kötheti össze a két alkotót, ilyen például a konceptualizmus, minimalizmus, üresség stb.
2011. szep. 20. - 2011. okt. 22.
Böröczfy Virág: Az elmélyülés felvételei. Czigány Ákos képeiről
A kiállított képek részletes adatai:
4 üres oldal
Charles Darwin: Das Bewegungsvermögen der Pflanzen. Übersetzt von J. Victor Carus. Stuttgart: E. Schweizerbart'sche Verlagshandlung (E. Koch). 1881
giclée print
53 x 90 cm
ed. 1/5 + 1 AP
9 üres oldal
Charles Darwin: Die Entstehung der Arten im Thier- und Pflanzen-Reich durch natürliche Züchtung. Übersetzt von Heinrich Georg Bronn. Stuttgart: E. Schweizerbart'sche Verlagshandlung. Zweite vermehrte und sehr verbesserte Auflage. 1863
giclée print
51 x 90 cm
ed. 1/5 + 1 AP
16 üres oldal
Charles Darwin: The variation of animals and plants under domestication. Vols. 1-2. London: John Murray. Second edition, revised. 1893
giclée print
53 x 90 cm
ed. 1/5 + 1 AP
20 üres oldal
Charles Darwin: The variation of animals and plants under domestication. Vols. 1-2. New York: Judd & Co. 1st American ed. 1868
giclée print
44 x 90 cm
ed. 1/5 + 1 AP
30 üres oldal
Charles Darwin: The descent of man, and selection in relation to sex. Vols. 1-2. New York: D. Appleton. 1871
giclée print
64 x 90 cm
ed. 1/5 + 1 AP
35 üres oldal
H. E. Litchfield (ed.): Emma Darwin, wife of Charles Darwin. A century of family letters. Vols. 1-2. Cambridge: Privately printed at the University Press. 1904
giclée print
82 x 90 cm
ed. 1/5 + 1 AP
64 üres oldal
Reptiles Part 5 of The zoology of the voyage of HMS Beagle. by Thomas Bell. Edited and superintended by Charles Darwin. London: Smith Elder and Co. 1843
giclée print
107 x 150 cm
ed. 1/5 + 1 AP
81 üres oldal
The narrative of the voyages of H.M. Ships Adventure and Beagle. London: Henry Colburn [1st ed.]. Vol. 2. Robert FitzRoy: Proceedings of the second expedition, 1831-36. 1839
giclée print
90 x 150 cm
ed. 1/5 + 1 AP
90 üres oldal
Fish Part 4 of The zoology of the voyage of HMS Beagle. by Leonard Jenyns. Edited and superintended by Charles Darwin. London: Smith Elder and Co. 1842
giclée print
140 x 175 cm
ed. 1/5 + 1 AP
99 üres oldal
The zoology of the voyage of H.M.S. Beagle. Edited and superintended by Charles Darwin. London: Henry Colburn. 1838–1843. Part 1 Fossil Mammalia by R. Owen. 1838–1840
giclée print
135 x 150 cm
ed. 1/5 + 1 AP
100 üres oldal
Fossil Mammalia Part 1 of The zoology of the voyage of HMS Beagle. by Richard Owen. Edited and superintended by Charles Darwin. London: Smith Elder and Co. 1840
giclée print
105 x 150 cm
ed. 1/5 + 1 AP
112 üres oldal
Mammalia Part 2 of The zoology of the voyage of HMS Beagle. by George R. Waterhouse. Edited and superintended by Charles Darwin. London: Smith Elder and Co. 1839
giclée print
150 x 123 cm
ed. 1/5 + 1 AP
160 üres oldal
Birds Part 3 of The zoology of the voyage of H.M.S. Beagle. by John Gould. Edited and superintended by Charles Darwin. London: Smith Elder and Co. 1841
giclée print
162 x 140 cm
ed. 1/5 + 1 AP
Hozzászólások az íráshoz (eddig 0 hozzászólás érkezett)