FOTO
POST

Igen, "..a képzömüvészetek legtöbb darabja, (…) függetlenné valhat létrehozojatol.." de ennek ellenére és/vagy éppen ezért, értelmezhetö. ( vagy félre is értelmezhetö..)

Mindenesetre én elsösorban nem a fotokrol, izolalt voltukban, hanem arrol kuratori munkarol, -koncepciorol kérdeztem amelynek eredményeként ez a kiallitas létrejött.
Arrol hogy mire törekszik SS amikor ezeket a képeket valahonnan kiragadva, elkülönitve, bemutatja egy kiallitas keretein belül, ujszerü és sajatos értelmet konstrualva velük ?
Vajon mit akar "üzenni" ezzel a kép-csoporttal amelyeken az identitas olyan kétségtelenül centralis eleme mint az arc, lathatalan ?
Ugy tünik, mintha ramutatna a "kép", pontosabban a fotografikus kép egyik funkcionalitasara, arra az eszközszerüségre amelyet az a politeiaban betölt.
Indirekt modon lattatja a fotografia olyasféle eszköz voltat, amely a fotografikus diszpozitiv hasznalatanak eredményeként létrejövö matricitast.
Ez a reifikalo processzus egyuttal egy elsö lépés abban kodifikalo és egyuttal alarendelö folyamatban amely a hatalom gyakorlasanak egyik kezdeti feltétele a reprezentalt felett. A kodifikalas természetesen vonatkozik, (vagy vonatkozhat) a foton reprezentalt targyi kontextusara.
Az kétségtelen hogy a fotografikus kép fontos eleme a stratégianak abban a konfliktusban amely a test, de specifikusan az arc, "birtokbavételéért" folyik.
(A fototörténetben erre hemzsegnek a példak, a primitiv fotografusok anthropologikus felvételei, a halara itélt kommunarok portréi, az igazsagügyi fotografia, Duchenne de Boulogne !!!, Bertillon, mindezt csak a felületesség kedvéért, és nem is érintve a politikusok a fotografia altal ikonizalt arcat még akkor is, ha azok elsösorban a tv-n keresztül ismertek.) (Ez a fotografikus identifikalo folyamat aztan az "arctalanitasban" végzödik, bar ez csak tavolabbrol vagy csak közvetve kapcsolodik az Artbazis képeihez.)
De ezen a teoretikus kiallitason lathato arctalan fotokon ez, a politikum mezején zajlo, mechanizmus mintegy megszakitottnak, de legalabbis felfüggesztettnek, latszik. Feltétlenül ebben rejlik egyik eredetisége.
Olyan képeket sorakoztat fel SS amelyeken az arctalansag egyfajta apatride okmany a fotografia földgömbjén. A kurator felteszi a kérdést: hihetünk abban hogy a "lathatosag", itt pontosabban az arc lathatosaga, egyértelmüen biztositéka vagy bizonyitéka a személyes integritasnak a nyugati (occident) kultura sajatsagos értelmében ? Ez az imadott, szeretett, fantasztikus eszköz, az érzelmek szélmalma, a FOTO, és most SS kiallitasa is, lehet hogy megingat bennünket ebben a hitben ?

Az « arctalansag » az Artbazisban bemutatott képek egészére igaz, egy kivétellel.
Azt gondolom hogy Erdös Gabor képével SS, mintegy antitézisként, egy masik fontos lényegét érinti a fotonak illetve annak a diszpozitivnak amely a fotografikus kép forrasa. Kösz, hogy ez ott volt.

Minden fotografikus kép sajatsaga hogy csak azt mutathatja aminek valamiféle fizikuma van, ugyanakkor minden kép és minden esetben tulmutat a reprezentalt, és egyben kodifikalhaton, élön vagy élettelenen.
Erdös képe sarkalatosan ideologikus. Helyzetjelentés arrol hogy a fotografia milyen modon, miként térképezi fel a lathato reprezentaciojaval a lathatatlant. A jelen mindent elözönlö képtömege elsösorban talan nem a "materialis" hipnotikus leltarkönyve hanem egyfajta ösvény a "lathatatlan" felé, annak valamiféle felszamolasa felé . Olyan törekvés ez amely arra hivatott hogy meghoditsa a « lathatatlan » kontinenseit ? Es ott alltam ezen a kis kiallitason a micimackos tolltartoval a honom alatt, és ugy gondoltam hogy ez egy tökéletesen politikus, merész és ambiciozus vallalkozas.
Es érdekes lett volna ha PEL nem « tekint el az SS fejében formalt tervek lattatasatol » Söt egyaltalan nem gondoltam, miutan elküldtem amit par napja irtam, hogy kapok majd egy sexista üzenetet.. Bar egésszében nem értem mit akart mondani a költö... Az hogy egy kicsit be voltam szivva attol még tiszta volt a fejem (a bon entendeur, salut..).
Még minden szamla nincs kifizetve, de a többit talan holnap.

Semmiféle agresszivitast nem rejtettem abba a kérdésbe hogy vajon miért nem érintette P.E.L. SS kuratori koncepciojat. :)

Kedves Eszti!

Amiért a gimnáziumban megvetettem azokat a kamaszokat, akik Micimackó-tolltartóval mutatkoztak, noha már ivarérettek voltak, ugyanazért nem tekintem a dolgomnak azt a "szellemtörténet" fedőnéven egykor népszerű értelmezési stratégiát, amikor a mű csak ugródeszka volt ilyesmi típusú kérdések megválaszolásához: "vajon mire gondolt ekkor a költő?" - hiszen attól, hogy Micimackó "csak jót akart" még a katasztrófa bekövetkezett.

Azért varázslatos a képzőművészetek legtöbb darabja, mert totálisan függetlenné válhat létrehozójától, így szabadon érthetjük félre szájunk íze szerint. Ez a műalkotás igazi misztériuma, s egy kommentbe aligha férne bele lényege.
De még egyszer mondom, nem tartom komolynak azt, ha a recenzor megtudja az alkotótól, hogy valójában mit is akart, ha a műből ez neki (sem ) jön át, és ezek után jól megírja; s azt sem, ha a recenzor nem veszi észre, hogy kizárólag tévedhet, amikor a művekről leirányítja egy külön pontba értelmüket. Ezért jobb, ha feltételes módban tartjuk a szöveget.

"Hogy mindez merész és ambiciozus ahhoz nem fér kétség."

Valóban?
Én ehhez sem a hozzászólásban, sem a kiállítást megnézve/kísérő szövegeket/katalógust elolvasva nem találok egy darabka argumentumot sem.

"Csak a játék kedvéért": lehetne kevésbé "ha"[értsd: hiperagresszív]-stílusban és/de/inkább érvelve művészetről beszélni? [Ha itt arról van szó.]

P.K.

Miutan lattam a kiallitast, lapozgattam-néztem-olvastam a katalogust,
vartam hogy valaki reagaljon P.E.L. szövegére.
"A kurator, Stenczer Sari fejében formalt tervek lattatasatol azonban inkabb tekintsünk el, s ne akarjuk kitudakolni, hogy valoban ezek a megfontolasok vezették-e ra e vallalkozasra." irja PEL. Vajon ez a reménytelenséggel
teli mondat arra hivatott hogy eltemesse azokat az esetleges kérdéseket amik ezzel a kiallitassal, SS irasaval, egyszoval az egész projekttel kapcsolatban megfogalmazodhatnanak ? Milyen "megfontolasok" ?
Pontosan ezért, és + mielött egy harmadikat is megsodrok, probalom megtudakolni. . .
Vajon mi lehet az ami miatt a kurator «fejében formalt tervek lattatasarol» lemondassz ? Vajon mi volt az iras célja, oka ha minderröl nem irsz, nem kérdezel, nem keresel minderre valaszt ?

S Sari egy adott képcsoportbol kivalogat bizonyosakat, egy
megfogalmazott/leirt gondolat köré rendezi azokat, azaz létrehoz egy diszpozitivot, ez maga a kiallitas.
Hogy mindez merész és ambiciozus ahhoz nem fér kétség.
De miért ne lattatnad hogy mi az a szandék amiért megteremtette ezt ?
Ha akarod ugy is kérdezhetem, mi ez a remix ? Miért teszi a keveröpultra egyidöben Lévinas-t és Laurent-Garnier-deep-house-t ? :)
« Eltekinteni a lattatastol «, ez talan egy kicsit ambivalens.
Mindenesetre egy kicsit felületes ami ezt az egészet illeti.
Kétértelmü, és nemcsak a kuratorra de egyben a fotografusokra nézve is.
Ez hülye. Dideregni ebben a hidegben a Jeannette elött ? Na ez viszont nagyonis egyértelmü. Persze ha a gyönyörüée is ott lesz . . de akkor berugni tilos!

Tehat miért ne lattatnad a stenczeri disegno t, bébi ? Csak a jatek kedvéért, mondjuk képzeld el mintha ezek a fotok valamiféle polyptique-ként egy anamorfozist alkotnanak és te ott allnal elöttük mint egy tükörhenger . .
Miféle képet formalnanak rajtad ezek az Artbazisban kiallitott fotok?
Azaz mit latnak ezek a hatatforditok ? Honnan és hova néznek? Mi mit lathatunk abbol amit néznek? Mi is hatat forditunk egy bennünket nézönek?
Lehet hogy ezek önarcképek? jte lance des trucs . .
Azaz mi az arc, a tekintet. Es mi az a politikum amiben értelmezhetjük ezt.

Tehat?