FOTO
POST

kedves SN,

köszönöm a pontosításait, tüzetes helyesbítéseit.
A "cenzúra" kapcsán igaza van. Félreértettem, elnéztem, nézze el nekem.
Ugyanakkor szerintem a 18-as karika is egyfajta cenzúra.
Egyébként: ez az egész dolog ennyire releváns, ennyire késhegyig menően kell róla disputálni?

Respektálom, h mennyi mindent tud a kiállítás körülményeiről, ill. LC viselt dolgainak hátteréről, a kultúrpolitikai különbékékről, alkukról. Mindenért jótállni, kimerítően írni egy fotóművészeti blogon lehetetlenség. Monográfiában inkább. Cséka György felhívásának tegyen eleget, kérem, írja meg ide bővebben az LC-legendáriumot.

Egy kifejezésbeli dologban is tévedtem: kígyózó - és nem kígyózós sorok.

Másfelől.
Művészetről szívesen vitatkozom, értelmezésekről, ízlésekről már felesleges.

Engem - aki elsősorban aktív filmesként közelítek LC munkáihoz, s afelől értelmezem a képeit - megrázott a kiállítás, ráadásul szerintem tényleg a társadalom egyes rétegeit fotózza monotematikusan Clarck, és ez egy körkép, korkép, kórkép.

Ez egy vélemény, amit önnek el kell fogadnia. Ismétlem, írja meg az önét, kíváncsi vagyok, LC-ről mindig szívesen olvasok, hallok.

Kedves S.N.!

Nincs kedve/kedved megírni nekünk/számunkra mindezt a "hosszú és bonyolult" történetet L.C. körül? Tehát szétszálazni a munkák kontextusát/hátterét kicsit. Akár olyan formában/műfajban, hogy adalékok, szubj. megjegyzések (akár név nélkül, ha úgy jobb, pl. "egy olvasótól"?), kommentár L.C.-hez, vagy S.B. L.C. írásához?

Cséka György

Lenyűgöző S.N., hogy mennyi háttér-információval rendelkezel!
Engem sokkal jobban érdekel ez az általad felvázolt viszonyrendszer, mint maguk a képek.

A linkben látható ujság cimlapja ellentmondásos.
Pirossal: "Larry Clark censuré" (L.C.-t cenzurázták)
Feketével: "Interdit aux moins 18 ans"
(szoszerint: Tizennyolc éven aluliaknak tilos)
(ez azonos a "18 éven al. nem ajanlott"-al).
De a kép alatt !:
"A reakcios szervezetek pereitöl félve a parizsi varosi elöljaróság megfosztja
a serdülök amerikai fotó- és film-krónikásának kiállitásától a kiskoruakat.
Ez egy megdöbbentö határozat amit a művész is elitél."

Ha erre az oldalra csak egyetlen pillantást vetünk az ujságarusnál akkor
persze elsösorban a "cenzura" szót latjuk.
(Es raadasul itt, és nagybetükkel, a 18 éven aluliakrol van szo.
Mintha inkabb az ujság töltené meg L.C. fotoit valamiféle
"cenzurázandó" v. "cenzurázható" tartalommal. . .)

Mindehhez az is hozzatartozik hogy a MEP teljes terjedelmében
kiallitotta a Tulsa-t 2007 oktober és 2008 januar között
és a kiallitason legalabb 5-6 filmet is vetitettek.
(Az is igaz hogy nincs mindig L.C. kiallitas Parizsban,
mert a MEP kiallitas és a Galerie Agathe Gaillard
elsö L.C. kiallitasa között (1980) 27 év telt el.
(Es sem az elsö sem a masodik kiallitast nem elözték meg vagy követték a sajtoban a "cenzuraval" kapcsolatos irasok.)
Hogy miért éppen most történt ez ?
Vannak körülirhato okok.
De hogy ezek érthetöek legyenek ahhoz vissza kell nyulnunk 1971-ig
és ismernünk kell a "Tulsa" megjelenésének körülményeit,
azt hogy miért jött létre a Lustrum Press
(a tulajdonos Ralph Gibson, a fotografus),
milyen perek követik a könyvet 71-ben,
mivel vádolják L.C.-t,
mi történik éppen akkor az Egyesült Allamokban,
miként születnek az ujranyomasok, (az elsö kiad. ujranyomasai)
ki altal ?,
később a "Teenage Lust" megjelenése és az ezzel kapcsolatos perek,
mi az a lobby amely L.C. tamogatja,
a droggal kapcsolatos jogi kérdésekben történö valtozasok az E. Allamokban,
az elsö nagy kiallitas (ICP) recepcioja, stb, stb. . .
. . . .egészen 2009 oktoberéig,
amikor Frédéric Mitterand (François Mitterand unokaöccse)
a jelenlegi francia kulturalis miniszter,
egy önéletrajz-mémoire-szerü könyvben felfed bizonyos tényeket
aminek következményeként védekeznie kell a médiaban,
mindenekelött a baloldal és egy bizonyos jobboldal vadjai ellen,
akik pedofilnek minösitik.
Ezekutan és közelebbröl, milyen érdekek és hogyan füzik össze a
(jobboldali) kulturalis minisztert a (baloldali) parizsi varosi tanaccsal,
illetve mi az ami a politikan tul összefüzi öket a L.C. kiallitassal kapcsolatban.
De ez hosszu és bonyolult.
Mindenesetre ez a "cenzura" ügy jo példa arra hogy a tényeknek sokféle olvasatuk van és hogy a foto
nem az égböl hullik a sivatagba hanem tarsadalmi jelenség.
(Ez az utolso mondat egy jónagy közhely, persze.):D

Tisztelt S.N.!

Köszönjük a pontosítást! Valóban pontatlan fogalmazás/tévedés az, ha cenzúrát emlegetnek, noha egy kép sem volt letiltva, leszedve a falról ilyen vagy olyan okból, tehát az anyag csorbítatlan volt [ellentétben pl. Richard Prince Tate-beli kiállításán történtekkel].
Ennek ellenére sok helyütt cenzúrát emlegettek a sajtóban is, valószínűleg kevéssé figyelve a szó pontos jelentésére. Pl.:
http://jophilippe.wordpress.com/2010/10/14/larry-clark-censored-in-paris...
Mivel a lead (is) szerzői szöveg, átgondolva a problémát, nem nyúlunk bele utólag és javítjuk, húzzuk az inkriminált részt, mivel a felelősséget az információk pontosságáért és a fogalmazásmódért a cikk szerzője viseli.

Még egyszer köszönjük!

Üdvözlettel:
Cséka György

Inkabb ez a lead gondolkodtat el . . . . :

"Nyers fogalmazásmód, megrázó társadalmi kórkép, és némi fanszőr tartotta Párizst stresszben az elmúlt hónapokban. A széplelkű publikum inkább az André Kertész életmű-kiállítást favorizálta, a kíváncsiak és bevállalósak Larry Clark hatóságilag cenzúrázott, retrospektív fotókiállításáért álltak kígyózós sorokba."

Miért lenne Larry Clark "megrazo tarsadalmi kórkép" ?
A hangsuly a "megrazó-n" és a "kórkép-en lenne ?

Korkép talan igen . . .
Es Parizs nem volt stresszben :) . . . Ez egy fantasme . .:)
A "széplelkü publikum" ?
Kertészt 125.000 nem-"kivancsi" és nem-"bevallalos" latogato nézte meg.
A szamok nincsenek messzire egymastol.

A lead pontatlan. A kiallitas nem volt "hatóságilag cenzúrázott".
Tehat teljes és eredeti tartalmaban és részleteiben volt lathato.
Ugy, ahogy azt a müvész és a kurator létrehozta.
A szerzö lejjebb "a 18-as karika" -rol ir, amit a "cenzoroknak" tulajdonit.
Minderröl a varosi elöljarosag döntött.
(Parizs varosat jelenleg egy szocialista- és zöld-part koalicio igazgatja.)
A döntés pontosabban a varosi elöljarosag kulturalis biztosatol függött
aki a "zöld part" tagja. (A "Musée d'Art Moderne de la Ville de Paris"
a varos muzeuma.)
Tehat az irashoz mellékelt link szerzöje csak részlegesen tajékoztat
amikor azt irja hogy a "zöld part" tiltakozott. Tiltakozott, valoban,
de egy zöld-parttag döntése ellen.
(ezt hivjak "politiquement correcte" nek)
Mindenesetre a "cenzura" szo ebben az esetben pontatlan.
(Szemben egy svajci kiallitassal (Bern) ahol 2 L.C. fotot nem akasztottak fel.
Ez nem egy L.C. monografikus kiallitas volt. ("Vice et Volupté, A hét bünröl".)
A parizsi kiallitas soran ez a "18 éven aluliaknak nem ajanlott"
elsösorban a gyerekekre vonatkozott.
Igy lathatta Larry Clark ot 117.000 latogato.
A "cenzura" szo pontatlan!!