Bejelentkezés
FOTOPOST.HU

FOTO
POST

fotóművészet

Info

FOTOPOST.HU
/parbeszed/10

Fotopost - fotók és szövegek | fotóművészet, fotókritika, képelemzés

Fotók és szövegek | fotóművészet, fotókritika, képelemzés

Legújabb twittek

RT @tamreve: Szombat Éva nyerte a Capa-nagydíjat Orgazmust kérek, nem rózsát című fotósorozatával https://t.co/pRlrkLvQkw #fotó #kult #fotó…

Szombat Éva nyerte a Capa-nagydíjat Orgazmust kérek, nem rózsát című fotósorozatával https://t.co/pRlrkLvQkw #fotó… https://t.co/QUThdQHi7p

Keresés
Fotopost.huFotók és szövegek

10

Interjú Baki Lászlóval, a 10 éves Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtár vezetőjével

Cséka György2009.10.29.

1999. október 15-én – idén 10 éve – nyitotta meg kapuit a Mai Manó Ház harmadik emeletén a Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtár, mely Budapest egyetlen fotós témájú és egyben az ország legjelentõsebb fotográfiai szakmai könyvtára. Baki László könyvtárvezetőt az elmúlt évek tapasztalatiról kérdeztük.

Mit lehet tudni a könyvtár történetéről, főleg a kezdeti időkről? Ki/kik és miért alapították, hogyan jött létre az alapgyűjtemény és kik igazgatták, vezették a mostani időkig a könyvtárat?

Idén 10 éve, 1999. október 15-én nyitotta meg kapuit Budapesten, a Terézvárosban a Mai Manó Ház harmadik emeletén található szakkönyvtár, mely névadójául Pécsi Józsefet választotta. Pécsi József fényképész, fotóművész, szakíró és egyben tanár is volt, akinek nevét a reklámfotográfia legfontosabb magyar díja, egy fiataloknak alapított állami ösztöndíj, valamint a szakkönyvtár őrzi. Szervezeti felépítését tekintve szakkönyvtárunk  — a Mai Manó Házban működő könyvesbolttal és a kiállítói tevékenységgel együtt — a Magyar Fotográfusok Háza Nonprofit Kft. intézményének részét képezi.

Az ország legjelentősebb fotográfiai szakmai könyvtáraként feladatának a fotográfia iránt érdeklődők dokumentumokkal való ellátását tűzte ki célul. A szakkönyvtár állományának alapja a Magyar Fotográfiai Alapítvány apportjából és a Magyar Fotóművészek Szövetsége, valamint a Magyar Fotográfiai Múzeum anyagából származik, de neves fotóművészek — Eifert János, Gera Mihály, Keleti Éva, Korniss Péter, Szalay Zoltán, Rév Miklós — is segítették létrehozását saját gyűjteményük ajándékozásával.

Ezekkel az adományokkal nagy értékű, a világ fotóművészetére széles kitekintést biztosító anyag került birtokunkba. Az induló állomány 5148 db kötet volt, melyek bevételezése 2000 novemberében ért véget, de ez idő alatt már folyamatosan érkeztek a kisebb volumenű felajánlások is a szakkönyvtár részére. Az állomány összetételében az alapítás körülményei és az állományba vétel nem szakmai, hanem személyi, csoportdinamikai szempontjai miatt nehezen volt kimutatható bármiféle koncepció. A legértékesebb anyagrész — véleményem szerint — a Fotográfiai Alapítvány apportja, a Múzeum, valamint Korniss Péter ajándéka volt. A Magyar Fotóművészek Szövetsége könyvtárának állományában a fotótörténeti jelentőségű könyvek mellett sok olyan kötet volt, amelyet ők is ajándékba kaptak a „testvérországok” partnerszervezeteitől, itt tartózkodó vendégektől.

A többi adományozó magánszemély könyvtára is inkább személyes kapcsolatrendszerüket tükrözte. Sajnos ez a gyakorlat tovább erősítette az állomány ad hoc jellegét. Ha az alapításkor kidolgoztak volna valamilyen gyűjtőköri elképzelést, valószínűleg a beérkezett anyagból bátran lehetett volna szelektálni. A kezdeti időkről, az állományba vételezés pontos szakaszairól nincs információm. Ami biztos, hogy Varga József két éves vezetésével indult a szakkönyvtár története, az ő felügyelete alatt indították el az olvasószolgálatot és vételezték be a szakkönyveket. Sajnos akkor még nem digitálisan rögzítették azokat, így a több ezer kötetes állomány feldolgozása a későbbi vezetésre — rám — hárult.

Mekkora a könyvtár állománya és kereshető-e az interneten/internetes katalóguson keresztül? Mit tudhat meg a könyvtárról az, aki csak az interneten keresztül próbálkozik?

A szolgáltatásainkkal kapcsolatos alapadatok mellett arról is tájékozódhat, hogy a beiratkozás, a szakkönyvtár teljes állományának helyben tanulmányozása és a számítógépeink használata ingyenes. Több mint 13 000 dokumentum várja az érdeklődőket, akik mára közel 8400 db kötetet lapozhatnak át.

A történeti értékű gyűjteményben megtalálhatók a hazai és külföldi fotóalbumok, a fotótechnika és a fotótörténet szakkönyvei, monográfiák, esztétikai kötetek, lexikonok, enciklopédiák, bibliográfiák, repertóriumok, továbbá magyar és idegen nyelvű szakmai folyóiratok. A fotókultúra ügyének, a fotós kutatásnak, a fotóoktatásnak érdeke, hogy az ország legjelentősebb szakkönyvtárában található könyv- és folyóiratanyaghoz egységes szempontok szerint kutatható, internetes online hozzáférést lehessen biztosítani.

Sok év kemény és kitartó munkája után az NKA pénzügyi és a C.Enter Kft. technikai támogatásával tavaly elindítottuk a szakkönyvtár online katalógusát is, mely a Mai Manó Ház honlapján érhető el. Másfél éves tesztverziót biztosítottunk a látogatóinknak és a visszajelzések, javaslatok alapján ez idő alatt folyamatosan fejlesztettük, bővítettük online katalógusunkat. Ennek segítségével még szélesebb körben tettük elérhetővé a szakkönyvtár kulturális értékeit.

Kutathatóvá, kereshetővé vált az állomány, mely nagy segítséget nyújt a fotográfia iránt érdeklődőknek, iskolásoknak, szakdolgozatra készülőknek, kutatóknak és a művészettörténészeknek egyaránt. Online katalógusunkban többféle keresési mód közül választhatnak a látogatók. A könyvekhez annotáció és tárgyszólista kapcsolódik, a szerzők neve, a könyvek címe mellett a szakterületekre is kinyitva a keresés lehetőségeit. Szintén a Nemzeti Kulturális Alap által kiírt sikeres pályázatunk eredményeképpen a tavalyi évben több mint tíz különböző külföldi fotográfiai szaklappal bővült folyóirat-állományunk, melyről honlapunkon egy átfogó, részletes háttéranyagot biztosítunk látogatóinknak. Weboldalunkat rendszeresen frissítjük, ahol az online katalógus mellett, a szakkönyvtár névadójáról, nyitva tartásáról, egyéb reprográfiai szolgáltatásainkról, új szerzeményeinkről, éves beszámolókról és terveinkről is tájékoztatjuk látogatóinkat.

A könyvtár állománya gyarapításának van egyéb koncepciója is, mint az, hogy igyekszik mindent gyűjteni, ami fotó? Tehát, vannak-e kiemelten kezelt területek, meghatározza-e a gyűjtést a könyvtárvezető vagy bárki más ízlése?

Szakkönyvtárunk gyűjtőköre kiterjed a hazai és külföldi fotográfia egészére. Gyűjtjük az autonóm (művész) fotográfiai irodalmat, a fotótörténeti munkákat, a dokumentarista fotográfiai műveket, a fotótechnikai könyveket és minden egyéb a fotográfiával akár csak érintőlegesen foglalkozó könyveket, albumokat.

A gyűjtőköri kódex első átgondolásra is igen szerteágazó kérdéseket vetett fel. Eldöntendő kérdések voltak például, hogy mit tekintünk fotográfiai szakkönyvnek? Törekedhetünk-e valamely tematikai csoport esetében a teljességre? Melyek azok a témák, egységek, amelyeknél visszamenőleges teljességre törekszünk és melyek azok, amelyek gyűjtésére jövőbeni teljességre, és megint melyek azok, amelyeket gyűjtünk a teljesség igénye nélkül. Meghatározunk-e olyan, eddig az állományunkban lévő tematikai csoportokat, amelyek gyűjtésétől a jövőben eltekintünk. Ha nem elvi, hanem olvasói szempontok vezérelnek bennünket, akkor a látogatók milyen csoportjának igényeit vegyük figyelembe?

A gyűjtőkör meghatározása a könyvtárvezető feladata, természetesen egyeztetve a Mai Manó Ház művészeti vezetőjével, szakiskolákkal valamint művészettörténészekkel. Úgy gondolom, elsősorban a magyar anyag teljességre törekvő gyűjtésére kell koncentrálnunk, akár visszamenőlegesen is. Másodsorban pedig a külföldi könyvek közül az átfogó elméleti kiadványokat gyűjtjük, valamint a lezárt életművel rendelkező alkotóktól 1-1 összefoglaló művet szerzünk be. Az olvasói szempontok kielégítésénél az oktatási intézmények szükségleteire kell tekintettel lennünk. Nagyobb együttműködésre törekszünk a szakirodalom listáját összeállítókkal, hogy jobban támaszkodjanak állományunkra. Szakemberek, olvasók, látogatók egybehangzó véleménye alapján az elmúlt években nagyon sok hiánypótló kötet került be az eddig is magas minőségi szintet képviselő állományba, így annak használata egyre könnyebbé, átláthatóbbá és hatékonyabbá vált.

A könyvtár állományának gyarapítására milyen anyagi eszközök állnak rendelkezésre? Van állandó költségvetése a könyvtárnak vagy pályáznia kell? Érkeznek-e a könyvtárba kisebb vagy nagyobb egyéni felajánlások, hagyatékok, és így tovább?

A könyvtári beiratkozás ingyenes, éves szinten körülbelül negyvenezer forintos bevételünk van, így a felmerülő költségek előteremtésére — a Magyar Fotográfusok Háza Nonprofit Kft. erőn felüli támogatása mellett — kizárólag egyéb külső segítséggel van lehetőségünk.

Az indulás óta természetesen folyamatosan bővül elismerten gazdag állományunk, melyet az egyéni könyvvásárlások mellett a Nemzeti Kulturális Alap Fotóművészeti Kollégiumának szakmai pályázatai, továbbá a magyarországi és külföldi magánszemélyek, kiadók, galériák és múzeumok adományai is gyarapítanak. A szakkönyvtár biztonságos, folyamatos, tervszerű szerzeményezésének elengedhetetlen feltétele az éves keret megállapítása. Ezen összegek megteremtése jelenleg pályázati pénzből történik, ami nem garancia arra, hogy egy adott évben biztonságosan tervezhessük meg a feltétlenül beszerzendő könyvek listáját. Sajnos erre példa a 2005-ös sikertelen pályázatunk, melynek eredményeképp 2006-ban nyolc darab vásárolt könyvvel gazdagítottuk állományunkat.

Az idei évben a sok kisebb felajánlás mellett négy nagy magánadományozónk is volt, akiket szeretnék név szerint is kiemelni és ezúton is megköszönni a felajánlásukat. Bán András, Eifert János, Gera Mihály és Korniss Péter közel 350 darab kötetet ajánlott fel a szakkönyvtár számára. Gyarapodásunk forrásait 2000-től minden évben az NKA biztosította, néhány művészeti galéria, kulturális intézmény és a Magyar Fotográfiai Múzeum tiszteletpéldányt ad kiadványából, valamint a magyar fotográfusok egy része is megtiszteli szakkönyvtárunkat ajándékával, de a külföldre látogató munkatársaink is nekünk adják az ott ajándékba kapott fotós szakkönyveiket. És természetesen a házban kiállító vagy az ide látogató külföldiek is ajándékoznak egy-egy — olykor dedikált — példányt. Kérdés azonban, hogy az elkövetkezendő években az NKA mekkora támogatást tud majd részünkre biztosítani. Ha lényegesen kevesebbet, abban az esetben a kedvezőtlen döntés után természetesen a Mai Manó Háztól kapott költségvetési keretet jelentősen meg kell emelni, amennyiben szeretnénk fenntartani az állomány színvonalas, egyenletes növekedését.

A világ fotográfiai album-és szakkönyvterméséről, az újdonságokról mi alapján, miből tájékozódtok, tájékozódsz?

Elsősorban az internetről, kiadói katalógusokból és a szakkönyvtárba érkező folyóiratok könyvajánlóiból tájékozódok. Nem könnyű feladat ebből a folyamatosan növekvő, temérdek anyagból kiválasztani a legértékesebbet, de úgy érzem, hogy a könyvtár állománya döntéseimmel szakmailag értékes irányba fejlődik. A gyűjteményünkben található néhány olyan kötet, melynek tematikája a fotótörténet legjelentősebb albumaira fókuszál, ezek ajánlóit is figyelembe vettük már a tervezésnél. Természetesen szívesen vesszük olvasóink tanácsait és a Házhoz közel álló személyek javaslatait is, amit szintén beépítünk a bővítési igények közé.

Milyen ütemben nő a könyvállomány? Van-e elég és megfelelő hely a gyarapodásra?

A szakkönyvtári állományának növekedése egyenletes, de ez természetesen nagy mértékben függ a pályázataink sikerességétől, valamint a magánadományozók időzítésétől is. Már most gondot jelent a könyvtári anyagok elhelyezése. A szakkönyvtár becsléseim szerint nagyon rövid időn belül, kb. két év múlva megtelik. Már most problémát jelent mind az olvasók, mind a könyvtáros számára a zsúfolt polcokon az állomány kezelése. Ennél nagyobb problémát fog azonban okozni rövidesen az új szerzemények elhelyezése.

A szakkönyvtár berendezésének tervezésekor inkább az esztétikai, semmint a könyvtárszakmai szempontok élvezhettek elsőbbséget. Annak ellenére, hogy a berendezés megrendelésekor már eldőlt, hogy a szakkönyvtár szabadpolcos rendszerben fog működni, a polcrendszer egynegyede olyan magasan van, hogy oda olvasói forgalomban lévő könyvet tenni balesetveszélyes. Az állományt már most is csak úgy tudjuk elhelyezni, hogy a szabadpolcon minden könyvből csak egyetlen példány van. A felső régiót pedig a duplikált példányok elhelyezésére használjuk. Ideiglenes megoldásként a folyóiratolvasó és a főterem közti átjárót polcoztattuk be, amivel nyertünk egy kis időt és helyet a bevételezésre váró könyveknek.

A Ház tovább- és átépítésére vonatkozó tervek egy részében szerepelt a szakkönyvtár alapterületének bővítése is. Pillanatnyilag nincs információm arról, hogy a kérdés, akármilyen hosszú távon is, napirenden van-e. Ezért a helyzet rendezésére teendő intézkedésekről rövidesen döntést kell hozni.

Kik használják főként a könyvtárat? Mennyi az éves látogatottság? Hogyan lehetne még több használót a könyvtárba csábítani? Vannak-e erre tervek és/vagy eszközök?

Szakkönyvtárunk létezéséről nagyon kevesen tudnak, egyelőre csak a szakmai körökben ismert, ezért szükségesnek érzem, hogy kiemelten foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Jelenleg a könyvtárat a Ház honlapján, illetve a bejáratnál lévő vitrinben reklámozzuk. Fontos lenne egy négyoldalas könyvtárismertető kidolgozása, amelyet elsősorban a fényképezést oktató vagy ahhoz kapcsolható, például vizuális antropológiát, művészettörténetet tanító intézményekhez juttatnánk el.

A közeljövőben elkészül a Mai Manó Ház  elsősorban külföldi — szakmai kapcsolati koncepciójának kidolgozása is, a szakkönyvtár nemzetközi kapcsolatrendszere ennek integráns részét fogja képezni. Ennél a kérdésnél tartom érdemesnek megjegyezni, hogy weboldalunkon kívül a Facebook és a Wikipédia oldalain is hamarosan feltűnünk majd.
A statisztikai adatokat figyelembe véve kijelenthetjük, hogy könyvtárunk látogatottsága nagy mértékben függ a tanévtől. Az iskolai időszakokban még mindig érezhetően többen keresik fel intézményünket, mint a nyári periódusban.

A jelenleg 2800 fős olvasótáborunkból, havonta átlagban 83 fő látogatja meg a szakkönyvtárat és több mint 300 db könyvet tanulmányoznak át olvasóink. A havi 23 új beiratkozó napi 1 főt jelent, ami azt hiszem könyvtárunk specifikációja miatt nem rossz eredmény, bár természetesen célunk ezen mutatók növelése.

A Budapest Bank Budapestért Alapítvány által kiírt pályázaton három évvel ezelőtt sikerrel pályáztunk könyvtárnépszerűsítés témában, és egy freecard típusú projekt keretében ingyenes — a könyvtárról készült — képeslappal reklámoztuk szakkönyvtárunkat. A tájékoztató kampány eredményességét jól mutatja, hogy jelentősen megnőtt az olvasói létszám és a könyvtárhasználat. Idén hasonló koncepcióval — a Terma Zrt. támogatásával — újabb három képeslapot szeretnénk kinyomtatni, hiszen ezzel a lehetőséggel élve még szélesebb körben is ismertebbé és látogatottabbá válna a szakkönyvtár, így még inkább hozzájárulnánk az ország kulturális életének a működéséhez és fejlődéséhez.

Mik a könyvtár legértékesebb dokumentumai, kincsei, kuriózumai?

A különösen értékes könyveket zárt anyagként vételezzünk be. A zárt anyagban szereplő kötetek, az állomány azon különleges értékű darabjai — neves kortárs fotóművészek által dedikált albumok vagy éppen ritka példányszámban megjelent, muzeális értékű, fotótörténeti jelentőségű kötetek —, amelyek nem a szabadpolcos rendszerben, hanem attól külön, elzárva találhatók.

Számos, a századforduló idején kiadott könyv a birtokunkban van, ezek közül talán csak a legrégebbit emelném ki, Julius Schnauss 1864-ben Lipcsében kiadott kötetét, mely a Katechismus der Photographie címet viseli, de megtalálható az 1882 januárjában Kolozsvárott kiadott Fényképészeti Lapok első évfolyamának első száma is. Kiemelném még szakkönyvtárunk névadójának Pécsi Józsefnek A fényképező művészete című könyvét is, amely a magyar fotóelmélet-írás alapművének számít, 1917-ben, a Fény kiadásában, Budapesten jelent meg először magyarul. Számos más ok miatt is a zárt anyag részévé válhat egy-egy dokumentum, így például megtalálhatók ott Joseph Koudelka, Helmut Newton, Henri-Cartier Bresson által dedikált kötetek is, illetve olyan fotóalbumok, amelyek limitált példányszámban, esetleg sorszámozva jelentek meg. A zárt anyag listája bibliográfiai adatokkal, képekkel illusztrált nyomtatott változata az olvasóteremben és a honlapunkon is elérhető, majd a kiválasztott kötetek az olvasószolgálattól kikérhetők.

Te mióta vagy könyvtárvezető? Hogyan kerültél oda és miért?  Szereted ezt csinálni? Ha igen, mit szeretsz a legjobban ebben a munkában? Te magad fotózol-e? Milyen területek érdekelnek a fotóban? Melyek a kedvenc albumaid?

2002 márciusában jártam a Mai Manó Házban először, — egy akkor még itt dolgozó barátomat meglátogatni — miközben megtudtam, hogy a szakkönyvtár élére vezetőt keresnek. Mivel a fotográfiát, fotóművészetet már akkor is érdekesnek találtam, úgy döntöttem, hogy megpályázom az állást, amit végül pár hónap múlva el is nyertem. Így immár hét éve az instrukcióim alapján irányítjuk, bővítjük és digitalizáljuk a szakkönyvtár gyűjteményét. Szeretem a munkámat, talán a legérdekesebb feladat az új szerzemények listájának összeállítása; a tudatos, tervszerű állománygyarapítás. Úgy gondolom, ez igényli azt a szaktudást és a gyűjtemény ismeretét, amit megszereztem az itt töltött évek alatt.

Természetesen fotózok, vagyis inkább dokumentálok, de a lényeg, hogy a közeljövőben és a későbbiekben sem törekszem arra, hogy kiállítást vagy katalógust szerkesszünk a nem létező portfóliómból. Nehéz lenne kedvenc fotográfiai irányzatokat kiemelnem, mert nem egy-egy terület jeles képviselőit tartom értékesnek, hanem minden olyan fotográfust, akinek munkája megérint és gondolkodásra késztet. Sok fotót láttam már, így az ingerküszöböm is ennek megfelelően lett kalibrálva. A magyar fotósok közül Vető János munkáit kedvelem, míg a külföldiek sorában pedig az amerikai származású Arthur Tress szürreális sorozatai előtt hajtok fejet.

Ha lehetne egy vagy több álmod a könyvtárral kapcsolatban, mi lenne, mik lennének azok?

Nagyon sok álmom lenne, nem is tudom, melyiket emeljem ki, és ezzel a mondattal máris válaszoltam arra, hogy még nem vagyunk készen. Nem érzem azt, hogy a szakkönyvtár irányításában nem találnék már több kihívást, így megoldásra váró ötletem még szinte az összes területen van: az állomány gyarapítása, annak megóvása, a hatékonyabb marketing és oktatási tevékenység, az online katalógus fejlesztése és a közönség kapcsolatok kiépítése. Ezek mindegyikéhez megfelelő anyagi forrás szükségeltetik, így azt hiszem, hogy a megvalósításához szükséges biztos pénzügyi hátteret jelölném meg az első számú álmomnak. 

Ünnepi nyitva tartás és programok a könyvtárban október 26 és 31 között. Részletek itt.

http://www.maimano.hu/konyvtar.html
 

Hozzászólások az íráshoz (eddig 0 hozzászólás érkezett)

Hírek

Milyen a magyar ízlés?

Babos Zsili Bertalan , El-Hassan Róza , Gulyás Gábor, Topor Tünde

2011.02.09.

FFS Szerda

Edgar Leciejewskivel pénteken nyíló kiállításáról beszélget László Gergely

2011.02.08.

Nők a kortárs művészetben. Drozdik Orsolya DLA előadása

Kortárs művészeti előadássorozat az ELTE Gólyavárban

2011.02.06.
további hírek>>>

Kiállítások

Építészeti fotó No 6. - Ipari táj

Hajdú József

2011.02.11. - 2011.02.25.

Az oceán nem wifis

Edgar Leciejewski és Federico Maddalozzo

2011.02.11. - 2011.03.06.

Robitz Anikó kiállítása

2011.02.10. - 2011.02.25.
további kiállítások>>>

Pályázatok

PhotoEspana

Descubrimientos 2011

Határidő: 2011.02.13.
további pályázatok>>>

Full kontakt

  • A fal adja a másikat

    Tisztelt S.N.! Köszönjük a pontosítást! Valóban pontatlan …

    Cséka György2011.02.09. 20:40
  • A fal adja a másikat

    Inkabb ez a lead gondolkodtat el . . . . : "Nyers fogalmazásmód, megráz …

    S.N.2011.02.09. 20:30
  • A fal adja a másikat

    A lead pontatlan. A kiallitas nem volt "hatóságilag cenzúrázott". Tehat …

    S.N.2011.02.09. 20:14
további Full kontakt témák>>>